"Nem vagyok a sors áldozata – gondolta minden percben -, hiszen merek kockáztatni, átlépni a korlátaimat, és olyan kalandban lesz részem, amelyre majd öregkoromban, egy unalmas délutánon nosztalgiával emlékezhetek – bármilyen abszurdnak tűnhet is ez."
/Paulo Coelho/
Ma két csoportot is vezettünk egyébként; az egyik meg volt beszélve, de egy házaspár még jött utánuk és ha már ott voltunk, akkor nekik is elmagyaráztunk töviről hegyire mindent. Az elsők egyébként a Balassi suliból jöttek. Ők sokan voltak és nem figyeltek, ahogy ez már csak átlaggimisektől elvárható (én személy szerint nem is vártam nagyon mást). A poén az volt, hogy az elején mindenki letelepedett a terem hátuljában lévő ülésekre, és várták, hogy majd ott szépen kényelmesen elmagyarázzuk nekik. Bianka aztán kedvesen felszólította őket, hogy legyenek szívesek és álljanak fel, mert körbe kell mutogatnunk a dolgokat XD
Mivel holnap Pestre megyünk, a Prolik c. darabot ma néztük meg a Gárdonyi Színházban, nem holnap. Ez elvileg tragikomédia lenne, és szerintem meglehetősen jó darab volt. A Selyemcipőhöz képest legalábbis mérföldekkel jobb. Sokat nevettünk :)
A Hamupipőkével még mindig vitatkozunk; most úgy néz ki, két darabból gyúrunk össze egyet.
Ma még szeretnék legalább egy doujinshit elolvasni :P (A USA/Germany párosítás pedig fogalmam nincs, honnan jött ezen késői órán. Fáradt vagyok, na XD)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése